A projekt ösztönzi a gondolkodást a kulturális örökségnek az emlékek felidézésében játszott szerepéről és a szóbeli történelem kutatási potenciáljáról. Ebben a bejegyzésben Agiatis Benardou interjút készít Anna Maria Droumpoukival, a berlini Freie Universität történészével és a projekt tudományos koordinátorával a tanúvallomások gyűjtésére szolgáló interjúk tervezésének kihívásairól, magának a gyűjtésnek a tapasztalatairól, valamint az online elérhetővé tételük következményeiről.
A Memories of Occupation in Greece projektet a német külügyminisztérium, a Stavros Niarchos Alapítvány, az Erinnerung, a Verantwortung und Zukunft Alapítvány és a Freie Universität Berlin támogatja. A projekt összegyűjtötte és archiválta a Görögország német megszállásáról (1941-44) szóló audiovizuális tanúvallomásokat. Ebből a célból összesen 93 interjút készítettek Görögországban az időszak tanúival, beleértve az ellenállási szervezetek tagjait, a rejtett gyermekeket, a zsidó soá túlélőit, a koncentrációs táborok foglyait, a megtorlás tanúit és más olyan személyeket, akik különböző módon tapasztalták meg a fájdalmas időszakot. Az interjúkat digitalizálták és egy háromnyelvű internetes portálon hozzáférhetővé tették, valamint kutatási, oktatási és képzési célokra rendelkezésre bocsátották.
Milyen módszertant alkalmazott a túlélőkkel folytatott interjúk megtervezése és megszervezése során?
Az interjúztatók a Dr. Alexander von Plato (az orális történelem nemzetközileg elismert szaktekintélye és Németország egyik vezető orális történésze) által leírt életrajzi-narratív módszert követik. Az interjúalanyoknak lehetőségük van arra, hogy megszakítás nélkül elmondják egész életük történetét, meghatározva saját prioritásaikat, és az általuk megfelelőnek ítélt asszociatív vagy kronológiai struktúrát követve. Erre az interjú első (nyitott) szakaszában kerül sor, amelyet az általános kérdéssel vezetünk be: „El tudnád mesélni nekünk az életed történetét?”
Bár a „Memories of the Occupation of Greece” (Görögország megszállásának emlékei) projekt elsődleges kutatási érdeke a megszállás ideje, a lefolytatott interjúk a kortárs tanúk teljes életét lefedik. Az életrajzi interjúk lefolytatására vonatkozó döntés meghozatalára azért került sor, mert az érintettnek a foglalkozást megelőző karaktere és története fontos szerepet játszott a foglalkozás során tanúsított viselkedésének és cselekedeteinek megértésében. Fontosak a foglalkozás utáni idők emlékei, mivel a tapasztalat hatással van az egyén egész életére.
Le tudná röviden írni, hogyan zajlottak az interjúk?
Az interjúztatók alaposan felkészülnek az interjúra. Széles körű ismeretekkel rendelkeznek Görögország német megszállásáról, és tájékoztatást kaptak a meghallgatandó személy sajátos körülményeiről, lehetővé téve számukra, hogy megértsék az egyes élettörténeteket azok összetettségében. Ezenkívül az interjúztatók kérdéseket készítenek, amelyek segítenek megérteni az egyes egyének életrajzát és a foglalkozás során bekövetkezett eseményeket. Az interjúk alapvetően tisztelettel és empátiával zajlanak.
A fotókat, dokumentumokat vagy leleteket együtt vizsgálják az emlékek visszaszerzése érdekében. Az interjú után az interjúztató egy rövid életrajzot és egy interjú protokollt tölt ki az interjú helyzetének leírásával. Az interjú alanya megkapja az interjú írásos másolatát.
Melyek voltak a fő kihívások, amelyekkel az interjúk és az adatgyűjtés során szembesült?
A kihívások sokak voltak. Az egyik fontos kihívás a portál megtervezése és létrehozása volt a digitális formátumban megőrzött interjúkkal, amelyeket más forrásokkal és anyagokkal, például kulcsszavakkal, címsorokkal, fülekkel és minőségi információkkal és összefoglalókkal egészítettek ki. Kulcsfontosságú volt a továbbfejlesztett keresési és felhasználói funkciók létrehozása is.
Hogyan kezeli az interjúk során felmerülő etikai és magánéleti kérdéseket?
Az érdeklődők a portálra történő regisztrációt követően férhetnek hozzá az anyaghoz. Ez a korlátozott hozzáférés fontos a tanúk személyes adatainak védelme szempontjából. Maguk a tanúk is aláírtak egy írásbeli megállapodást arról, hogy beleegyeznek abba, hogy interjúikat oktatási és történelmi célokra használják fel.
Van-e tudomása arról, hogy az interjúkat felhasználták-e (kutatási vagy egyéb célokra), és ha igen, hogyan?
Igen, a projektről különböző előadásokat tartottak nemzetközi konferenciákon. A projekt tudományos csapata közzétett néhány lektorált cikket nemzetközi tudományos folyóiratok számára, és már elkészültek a görög és német iskolák oktatási anyagai.
Ön szerint a kulturális örökségvédelmi intézményeknek hogyan kellene megközelíteniük a szóbeli történetek megosztását?
A szóbeli történelem gyakorlata a kulturális intézményekben jól megalapozott, bár a szóbeli történelem marginalizálódik a tudományos körökben. A múzeumok és kulturális intézmények kiállításaikon a videós tanúvallomásokat hatékony kiállítási eszközként tartják számon, és ma már mind a narratíva, mind a kiállítás tervezésének szerves részét képezik.