A DE-BIAS - a Digitális Európa program keretében finanszírozott kétéves projekt - egyik kulcsfontosságú eleme a közösségek aktív bevonása a szókincs meghatározásába. A szókincs kifejezései beépülnek egy mesterséges intelligencián alapuló eszközbe, amelynek célja a nem megfelelő nyelvezet metaadatokban való használatának felderítése, és ennek jelzése az Europeana.eu-t használó személyek számára. A szókincset a kutatás és a közösségorientált és -vezérelt események sorozata alapján fejlesztik ki. A rendezvények célja, hogy segítsék a résztvevőket és a projektet abban, hogy közösen hozzanak létre olyan ismereteket, amelyek segíthetik a kulturális örökség ágazatát a metaadatok (újra)vizsgálatában.
Azzal kezdtük, hogy kidolgoztunk egy közösségi szerepvállalási módszertant, amely segít megérteni, hogyan fejlődhet a négy megcélzott közösség aktív részvétele, többek között a közösség képviselőivel folytatott folyamatos beszélgetések, valamint a közösség tagjai és a projektcsapat közötti visszacsatolási hurkok révén. Döntő fontosságú volt az az elképzelés, hogy bevonják a moderátorokat/facilitátorokat, akiket a közösségek képviselőiknek és szóvivőiknek tekintenek.
A módszertan tovább fog fejlődni, mivel a projekt különböző közösségekkel működik együtt, és a projekt végén teljes mértékben elérhetővé válik forrásként azon kulturális intézmények számára, amelyek saját felhasználói szerepvállalási stratégiákat kívánnak kidolgozni. Egyelőre az alábbiakban összefoglaljuk az alkalmazott megközelítést.
A módszertan kialakítása
A módszertan szilárd alapjait az ECCOM projektpartner fektette le, akinek a közösségi rendezvényeken szerzett tapasztalatai szolgáltak a módszerekről folytatott megbeszéléseink és a közösségekkel való első megközelítések alapjául. A módszertannal kapcsolatos korai munkával párhuzamosan úgy döntöttünk, hogy külön havi találkozókat szervezünk, hogy eseti alapon megvitassuk a közösségekkel folytatott párbeszéd kérdéseit és előrehaladását. Ezek a „CommuniTeam” találkozók a bevált gyakorlatok megosztásához és a projekt előrehaladásának közös megvitatásához szükséges „touch-base”-ként szolgálnak. Eddig alapvető fontosságúnak bizonyultak a kulcsfontosságú módszertani eszközöknek a közösségekkel való minden találkozásba való integrálása szempontjából, megjegyezve, hogy nem lehet egyenmegoldást alkalmazni.
Az egyének és a közösségek közötti különbségek elismerése nyilvánvalóvá vált mind a kulturális örökség terminológiáira és elfogult nyelvére összpontosító egyéb projektek listájának összegyűjtésével, mind pedig az e témákban aktívan részt vevő kollégákkal és szakértőkkel való szoros kapcsolatok kialakításával. Ezen a területen a projekt tanácsadó testületét alkotó, különböző érdekekkel és szerepekkel rendelkező szakértőkből álló csoport támogatása kulcsfontosságú a komplexitások kiemeléséhez és a munkánk során történő kezeléséhez. A rugalmasság nagyon fontos, csakúgy, mint a kritikára való nyitottság.
A CommuniTeam-mel és a tanácsadó testülettel folytatott találkozók és beszélgetések segítettek abban, hogy azonosítsuk a közösségi szerepvállalási módszertanunk alapvető elemeit, amelyek a következőket foglalják magukban: a kultúrák közötti párbeszéd támogatása; biztonságos tér létrehozása a tapasztalatok megosztására és a történetekkel, műtárgyakkal és azok metaadataival való találkozásból származó bármilyen megjegyzés értékelésére; bemutatják a projektet, majd hagyják, hogy a közösség vezesse a beszélgetést; az adatok megközelítésében részt vevő személyek támogatása; a projekt folytonosságának hangsúlyozása nyomon követés, visszajelzések gyűjtése és alapos megvitatása révén; valamint a közösségek szükségleteinek és prioritásainak megfelelő visszaadási módok kialakítása.
Beszélgetés kezdeményezése: Az alapvető kérdések
Az előkészítő munka alapvető fontosságú a módszertanunkat alkotó fő „összetevők” jobb megértéséhez. Ezek az összetevők három fő kérdésre adott válaszok formájában jelennek meg: Mit tegyünk, hogy elkezdjünk egy beszélgetést? Hogyan alakítsuk ezt a beszélgetést? És miért csináljuk ezt a munkát?
Dolgozunk a lehetséges válaszok listáján, figyelembe véve a különböző forgatókönyveket, amelyek hasznosak az elemek egyfajta ellenőrző listájának összeállításához. Ezek az elemek képezik majd a közös alkotási tevékenységekben részt vevő, kulturális örökséggel foglalkozó szakemberek számára kidolgozott módszertani iránymutatások alapját: mind a projekt jelenlegi forrása, mind annak jövőbeli öröksége, amelyet hamarosan a kulturális örökséget ápoló intézmények rendelkezésére bocsátanak, hogy hivatkozzanak rájuk, felhasználják őket és alkalmazkodjanak igényeikhez.
Ahogy a közösségekkel végzett munkánk során tanulunk, a módszertannak elég folyékonynak kell lennie ahhoz, hogy alkalmazkodjon a változásokhoz és kiegészítésekhez. Ez az oka annak, hogy a lista természetesen tájékoztató jellegű, és folyamatban lévő munka, mivel azt mindig az adott közösséggel folytatott munka kibontakozásának módja szerint kell kiigazítani.
Tudjon meg többet
Következő bejegyzésünkben bemutatjuk a közösségekkel való legelső találkozásokat, konkrét esetekként fogalmazzuk meg őket, és részletezzük, hogy a projekttel együttműködő közösségekkel való találkozók hogyan segítették a módszertan fejlesztését. A DE-BIAS projektről a projekt oldalán tudhat meg többet.