Frankfurt, 2018. október 11. – Melyek a technológiavezérelt innováció támogatásának legjobb módjai európai, nemzeti és regionális szinten? Mi lesz, ha mi, mint társadalom, nem cselekszünk most? A kultúra jövőjéről szóló fesztiválon, a THE ARTS+ rendezvényen tartott sajtótájékoztatón a mai napon 14 európai partner ismertette a kulturális és kreatív ágazatok innovációjának támogatásáról szóló új európai kiáltványát.
Európa kreatív ágazatai most először szólítanak fel egységesen a kulturális innováció széles körű támogatására. Ugyanakkor élesen figyelmeztettek arra, hogy e támogatás nélkül az ágazatok – köztük az újságírás, a műsorszolgáltatás, a kulturális örökség és a kiadói ágazat – sikere a közeljövőben veszélybe kerül. Amint azt a 14 partner a kiáltványában kijelenti: „A kultúra Európa egyik legnagyobb értéke. A nagy technológiai változások korában azonban Európának hatékonyabb innovációs stratégiára van szüksége a kulturális és kreatív ágazatok számára. Jelenleg a nagy kereskedelmi platformok logikája nemcsak Európa piacait, hanem társadalmait is átalakítja. A kultúra segít megérteni a világunkat, és erkölcsi iránytűként kell szolgálnia a technológia számára. Ahhoz, hogy a kultúra képessé váljon e feladat ellátására, és hogy a polgárok a lehető legtöbbet hozhassák ki a kultúrából, jelentős állami támogatásra van szükségünk a kulturális innovációhoz, de ez a támogatás jelenleg hiányzik.”
„A kreatív és kulturális iparágak társadalmi, kulturális és gazdasági jelentősége óriási” – jelentette ki Christian Ehler európai parlamenti képviselő a mai sajtótájékoztatón. „Ezek kulcsfontosságú ágazatok Európában – nagyobbak, mint például a gépjárműipar vagy a vegyipar, ha a munkahelyekre gyakorolt hatásukról van szó. Itt az ideje, hogy ezeket az ágazatokat kulcsfontosságú ágazatként kezeljük, megadjuk nekik a megérdemelt jelentőséget, és az európai szintű innovációs politikák középpontjába helyezzük őket.” Ehler társelőadója volt az Európai Parlament azon jelentésének is, amely – már 2016 végén – koherens európai politikát szorgalmazott a kreatív ágazatok számára, és kiemelte az ágazatok jelentőségét abban, hogy „több mint 12 millió teljes munkaidős munkahelyet biztosítsanak, ami az uniós munkaerő 7,5%-ának felel meg, és mintegy 509 milliárd EUR hozzáadott értéket teremt a bruttó hazai termékhez (az EU teljes bruttó hozzáadott értékének 5,3%-a).” A kiáltvány támogatja az Európai Parlament jelentésében megfogalmazott igényeket, és sürgeti a kreatív ágazatokra vonatkozó koherens innovációs politika gyors végrehajtását európai, nemzeti és regionális szinten.
„Az új radikális technológiák, például a mesterséges intelligencia a küszöbön állnak, és ha meg akarjuk őrizni versenyelőnyünket a kulturális örökség terén, mély kötelezettségvállalásokat kell tennünk és be kell ruháznunk digitális jövőnkbe, az olyan infrastruktúrákba, mint az Europeana, vagy fennáll annak a kockázata, hogy a Szilícium-völgy digitális kolóniáivá válunk. Ehhez az Európai Uniónak újabb merész és felvilágosult döntést kell hoznia: ismét saját feltételeink szerint mozdítsuk elő a digitális transzformációt, hogy továbbra is képessé tehessük kulturális ágazatunkat arra, hogy belülről felszabadítsa ezt a potenciált” – nyilatkozta Harry Verwayen, az Europeana Alapítvány ügyvezető igazgatója.
„Bár számos innovatív kezdeményezés és induló vállalkozás létezik a kreatív és kulturális ágazatokban, ezek közül nagyon kevés ér el elegendő méretet ahhoz, hogy nagyobb hatást gyakoroljon a társadalomra vagy a piacra” – mondta Holger Volland, a THE ARTS+ társalapítója. „A technológia és a kultúra között egyre nagyobb szakadék tátong. A kultúra és vele együtt a társadalom is nehezen tud felzárkózni a technológiai innováció exponenciális sebességéhez.”
Ugo Bacchella, az olasz Fitzcarraldo Alapítvány elnöke és a THE ARTS+ stratégiai partnere megjegyezte, hogy „testreszabott beruházásokra és strukturális támogatásra van szükség, ha teljes mértékben ki akarjuk használni a technológiavezérelt innovációt, valamint a kulturális termelés és forgalmazás innovációit, hogy több kultúrát hozzunk a polgárok mindennapi életébe. Így lehet a legtöbbet kihozni a kulturális sokszínűségből és leküzdeni a kulturális ágazatok széttagoltságát.”
Az elmúlt néhány hónapban 14 európai partner működött együtt annak érdekében, hogy azonosítsák az innováció legjelentősebb strukturális akadályait a kreatív ágazatokban, és megtalálják a koherens stratégia legjobb megoldásait. Az eredményt – a kiáltványt – először a tegnapi THE ARTS+ innovációs csúcstalálkozón mutatták be a kultúra, a technológia, a politika és az üzleti élet több mint 100 nemzetközi szakértője előtt.
A kiáltványban azonosított, az innováció útjában álló legnagyobb akadályok:
1. A nagyfokú széttagoltság és az ágazati, nyelvi és országonkénti megosztottságot tükröző silómentalitás annak ellenére, hogy az ágazatközi és a határokon átnyúló együttműködés döntő fontosságú.
2. A beruházások, a finanszírozás és a finanszírozás általános hiánya: kevés befektetés érkezik külső befektetőktől, és kevés érzékelhető mértékű állami finanszírozási politika létezik.
3. A kreatív ágazatok sajátos jellemzőit és az innovációra gyakorolt hatásukat nem lehet könnyen mérni és megérteni. Ezeket a közpolitikai döntéshozók még nem ismerték el.
4. A műszaki és vállalkozói készségek nincsenek megfelelően integrálva.
5. Az értékhálózatok változnak, új érték- és üzleti modellekre van szükség.
6. A kultúra és a kreativitás egyre inkább globális kontextusban létezik, de a kulturális és politikai szereplők gyakran még mindig helyi gondolkodásmóddal rendelkeznek.
A kiáltvány a következő támogatási intézkedéseket javasolja a kulturális és kreatív ágazatok számára:
1. El kell ismerni az ágazatok konvergáló és hibrid struktúráját, és egyértelműbb szakpolitikákat kell bevezetni innovációs potenciáljuk támogatása érdekében.
2. A kulturális és kreatív ágazatokba történő közberuházások olyan szintre emelése, amely megfelel kulcsfontosságú ágazatként betöltött szerepüknek, valamint a finanszírozási programoknak az igényeikhez való igazítása.
3. A beruházások alternatív formáinak megerősítésével és új bevételi források lehetővé tételével vonzóbbá kell tenni az ágazatokba történő beruházásokat.
4. A politika, a kultúra, a technológia és az ipar érdekelt felei, valamint a közvetítők, a kutatási szereplők és a civil társadalom közötti párbeszéd megerősítése.
5. Az innováció tágabb fogalommeghatározásának támogatása, hogy az magában foglalja a „puha” innovációt is.
6. A kulturális és kreatív ágazatok nemzetközi jellegének megerősítése a szupranacionális politikák és az innovációt támogató intézkedések szerepének fokozásával, különösen uniós szinten.
A kulturális és kreatív ágazatok innovációjának támogatásáról szóló európai kiáltvány az ALDUS (az európai könyvvásárok hálózata, www.aldusnet.eu) részeként szervezett és az Európai Unió Kreatív Európa programja által társfinanszírozott ARTS+ innovációs csúcstalálkozó (2018.október 10.) eredménye.
A kiáltvány közzétételének stratégiai partnerei a Fitzcarraldo Alapítvány/ArtLab és az Európai Kreatív Üzleti Hálózat (ECBN)/a kreatív gazdaság európai központja (ecce). Az ARTS+-szal együtt ők voltak a Kiáltvány kezdeményezői. További programpartnerek az Európai Kiadók Szövetsége (Federation of European Publishers); a Börsenverein des Deutschen Buchhandels (Német Könyvkiadók és Könyvkereskedők Szövetsége); az Olasz Kiadók Szövetsége (AIE); Europeana Alapítvány; NEMO (Európai Múzeumi Szervezetek Hálózata); valamint Tanulmányok a médiában, az innovációban és a technológiában (SMIT), a Brüsszeli Szabadegyetem (VUB) kutatócsoportja, az imec (Flandria) kutatási hálózat része és az uniós finanszírozású MediaRoad projekt partnere. A hálózati partnerek a Fundación Germán Sánchez Ruipérez; Deutscher Museumsbund e.V.; az UNESCO német bizottsága; I3, az Európai Bizottság által finanszírozott (a T6 Ecosystems által képviselt) koordinált támogatási fellépés (CSA); New European Media (NEM), az uniós finanszírozású VitalMedia projekt partnere; valamint a World Association of Newspapers and News Publishers (WAN-IFRA) a médiainnovációval foglalkozó globális szövetségén keresztül.
A kiáltványt itt találjátok.
QUOTES BY ARTS+ INNOVATION SUMMIT PARTNERS & SPEAKERS
“Without adequate support for their ongoing technological and digital development, museums won’t be able to make the most of their full potential, and they run the risk of becoming irrelevant to large parts of society.” David Vuillaume, Chair of NEMO, The Network of European Museum Organisations, and Director Deutscher Museumsbund, [email protected]
„Az új radikális technológiák, például a mesterséges intelligencia a küszöbön állnak, és ha meg akarjuk őrizni versenyelőnyünket a kulturális örökség terén, mély kötelezettségvállalásokat kell tennünk és be kell ruháznunk digitális jövőnkbe, az olyan infrastruktúrákba, mint az Europeana, vagy fennáll annak a kockázata, hogy a Szilícium-völgy digitális kolóniáivá válunk. Ehhez az Európai Uniónak újabb merész és felvilágosult döntést kell hoznia: ismét saját feltételeink szerint mozdítsuk elő a digitális átalakulást, hogy továbbra is képessé tehessük kulturális ágazatunkat arra, hogy belülről felszabadítsa ezt a potenciált.” Harry Verwayen, az Europeana Alapítvány ügyvezető igazgatója, [email protected]
„Itt az ideje, hogy Európa olyan innovációs támogatási politikákat vezessen be a könyvágazatban és általában a kreatív iparágakban, amelyek valóban tükrözik szerepüket és potenciáljukat, ugyanakkor elismerik szükségleteiket és sajátosságaikat.” Rudy Vanschoonbeek, az Európai Kiadók Szövetségének (FEP) elnöke
„Az olyan példák, mint a német kiadói ágazat által az IKT-vel együttműködésben kifejlesztett Contentshift induló akcelerátor vagy a Tolino e-könyv-ökoszisztéma, jól szemléltetik az innováció iránti érdeklődést a könyvkiadási ágazatban. Ahhoz azonban, hogy a jövőben biztosítani lehessen a tartalom sokszínűségét és minőségét, nagy szükség van az innováció hatékony pénzügyi és strukturális támogatására.” Cigdem Aker, a Börsenverein des Deutschen Buchhandels (Német Könyvkiadók és Könyvkereskedők Szövetsége), [email protected]
„A könyviparnak nagy lehetőségei lennének, ha megfelelő innovációtámogatási politikák lennének érvényben. Erre a támogatásra egyrészt azért van szükségünk, hogy innovatív partnerségeket alakítsunk ki könyvtárakkal és iskolákkal, amelyek célja az olvasási magatartás változásainak kezelése, másrészt pedig azért, hogy „silómentes” stratégiákat hozzunk létre a hatalmas technológiai vállalatok platformmodelljének erejével szemben.” Luis González, a Fundación Germán Sánchez Ruipérez (Spanyolország) igazgatója, [email protected]
„A kiadóiparnak szabályokra és eszközökre egyaránt szüksége van: az elmúlt hónapokban a vita középpontjában az első – a szerzői jogi irányelv – állt; Itt az ideje, hogy a másodikat is megvizsgáljuk: az innováció támogatása valamennyi kreatív ágazatban. A CULT bizottság tegnapi szavazása nagyon ígéretes: a Parlament azt javasolja, hogy különítsenek el forrásokat a kreatív iparágak támogatására és olyan kulcsfontosságú területekre, mint a szerzői jogok kezelése és az akadálymentesség. Reméljük, hogy a következő lépések ezt az irányt követik.” Piero Attanasio, az AIE (Olasz Kiadók Szövetsége) európai ügyekért, kutatásért és innovációért felelős vezetője, [email protected]
„A platformképzés és a digitális átalakulás egyre inkább kihat az európai médiaszereplők nemzetközi versenyben betöltött szerepére. E probléma kezeléséhez a kulturális és kreatív ágazatoknak nagyobb támogatásra van szükségük az európai intézmények részéről – különösen a fenntartható üzleti modellek kidolgozása terén, amelyek lehetővé teszik a kis- és közép-európai szereplők számára, hogy egyenlő feltételek mellett versenyezzenek a nagy platformokkal. Ezeknek a kérdéseknek nagyon egyértelműen tükröződniük kell a következő európai költségvetésben (2021–2027), amelyet jelenleg vitatnak meg az Európai Parlamentben és az Európai Tanácsban.” Simona De Rosa, vezető kutató, T6 Ecosystems, [email protected]
„A platformok által vezérelt digitális jövőben az innovatív európai médiaágazatok döntő fontosságúak annak biztosításához, hogy a polgárok változatos tartalmakhoz férjenek hozzá. Ez csak az európai, nemzeti és helyi szintű támogatás növelésével valósulhat meg annak érdekében, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítsunk ezen ágazatok számára.” Heritiana Ranaivoson, vezető kutató, Studies imec-SMIT-VUB, [email protected]
„A kultúra és a technológia emberi alkotások, és mint ilyenek, közös a DNS-ük. Ebben az értelemben a kulturális ágazatot teljes mértékben be kell vonni a digitális környezetbe. Nem mint idegen földre látogatók, hanem mint társadalmi szereplők, akik azt állítják, ami jogosan az övék." Octavio Kulesz, Editorial Teseo / UNESCO szakértő, [email protected]
„Az innovációt támogató legkorszerűbb politikák és programok döntő fontosságúak az európai kulturális és kreatív iparágak számára. Jelentős erőfeszítéseket kell tenni a politikai döntéshozatal korszerűsítésére a silók közötti intenzív együttműködés értelmében és az ágazat konkrét igényei alapján. Hosszabb távú és megbízható együttműködésre van szükség. Az időtálló támogatási programokról szóló fő vitáknak ki kell terjedniük a digitális világra, a globális kapcsolatokra, valamint az információcsere és az együttműködés fokozására.” Sylvia Amann, inforelais, az EU–OMC szakértői csoport társelnöke, [email protected]
> További sajtóközlemények itt >https://www.buchmesse.de/en/press/press-releases
> További sajtófotókitt >https://www.buchmesse.de/en/press/press-material
A Frankfurter Buchmesse
a nemzetközi kiadói ágazat legnagyobb vására, amelyen 102 országból több mint 7300 kiállító, mintegy 286 000 látogató, több mint 4000 rendezvény és mintegy 10 000 akkreditált újságíró és blogger vesz részt. Összehozza az oktatás, a film, a játékok, az STM, az akadémiai kiadványok és az üzleti információk kulcsfontosságú szereplőit is. 1976 óta a könyvvásáron évente megrendezésre kerül a Becsület országának vendége, amely különféle módokon mutatja be könyvpiacát, irodalmát és kultúráját a résztvevőknek. A Frankfurter Buchmesse német kiadók mintegy 20 nemzetközi könyvvásáron való részvételét szervezi meg, és egész évben kereskedelmi rendezvényeknek ad otthont a főbb nemzetközi piacokon. A Business Club prémium szolgáltatásaihoz, hálózatépítő rendezvényeihez és konferenciáihoz, például a THE MARKETS-hez való hozzáférés kizárólag Business Ticket-kel érhető el – ez a prémium opció a B2B látogatók számára. A THE ARTS+ 2016-ban indult a kultúra és a kreatív iparágak vásáraként, üzleti fesztiváljaként és nemzetközi találkozóhelyeként. Célja, hogy kiaknázza a digitalizációban rejlő lehetőségeket a kreatív tartalmak tekintetében, és új üzleti területeket fejlesszen ki. Frankfurt EDU, a Frankfurter Buchmesse nemzetközi oktatási platformja innovatív koncepciókat, tartalmakat és technológiákat mutat be a tanulás jövőjéhez. Campus Weekend a Frankfurter Buchmesse szentelt egyetemi hallgatók. A Frankfurter Buchmesse a Börsenverein des Deutschen Buchhandels (Német Könyvkiadók és Könyvkereskedők Szövetsége) leányvállalata. https://www.buchmesse.de/en
Kapcsolattartás a médiával:
Press & Corporate Communications, Frankfurter Buchmesse
Katja Böhne, marketingért ésampért felelős alelnök; Communications, Telefon: +49 (0) 69 2102-138, [email protected]
Kathrin Grün, kommunikációs igazgató, Telefon: +49 (0) 69 2102-170, [email protected] Tina Pfeifer, PR-menedzser, Telefon: +49 (0) 69 2102-271, [email protected]