Ez a hír a DE-BIAS projekt keretében végzett kutatással összefüggésben utal az antiszemita nyelvre. Olvasson tovább, vagy látogasson el az Europeana Pro honlapjára.
Antiszemita kifejezések azonosítása
A DE-BIAS projekt célja, hogy előmozdítsa a digitális gyűjtemények leírásának inkluzívabb és tiszteletteljesebb megközelítését, valamint a minorizált közösségek történeteinek és történelmének elmesélését. A projekt számos érzékeny kérdéssel foglalkozik, többek között az Europeana metaadataiban használt antiszemita nyelvvel kapcsolatos kérdésekkel.
A kulturális örökséget ápoló intézmények metaadataiban e nyelv kimutatására szolgáló eszköz fejlesztésének részeként a DE-BIAS projektpartnerei összegyűjtötték és elemezték a zsidósággal kapcsolatos problémás kifejezések listáját. A kifejezéseket „alulról felfelé építkező megközelítéssel” gyűjtötték össze. Korábbi tanulmányaink (Kizhner et al.) módszertanát követve az Europeana.eu keresőkifejezései között olyan szavakat használtunk, mint „zsidó”, „zsidó”, „zsidó”, „izraeli”, „izraelit” és „héber”. 2022, 2023, Zhitomirsky-Geffet és Kizhner 2024). E feljegyzések metaadatai vagy antiszemita közhelyeket, például „zsidótörvényjavaslatot”,vagy az olvasók korábbi ismereteire való hivatkozások és egy zsidót ábrázoló karikatúrával ellátott kép kombinációját tartalmazták.
Az ilyen klisék, szókombinációk vagy szatírák értelmezése további kutatást igényel ahhoz, hogy megértsük az egyes időbeliségek és társadalmak szempontjából releváns történelmi kontextusokat. A szavak első csoportja, amelyet azonosítottunk, olyan kifejezések, amelyek antiszemita eseményeket, mítoszokat és legendákat jelölnek, vagy olyan szavak, amelyek ezekhez a mítoszokhoz kapcsolódnak, és az ilyen történetek fontos részét képviselik. Ezek olyan szavak, mint a „Blood Libel”,amelyek egy középkori Európából származó antiszemita mítoszra utalnak. Ezek olyan szavak vagy szókombinációk, amelyek jelentős következményekkel járnak az üldözésre, az auto da fe (perek) előfordulására Spanyolországban vagy Portugáliában, vagy a soá eseményeire a huszadik században.
A kifejezések második csoportja a 18. és 19. századi brit zsidóság politikai jogaihoz és felfogásához kapcsolódik. Ezek olyan kifejezések, mint a „zsidótörvényjavaslat”(amely az 1753-as zsidó honosítási törvényre utal) és a „Moses Gordon vagy vándorló zsidó”,amely Lord George Gordonnak a judaizmusra való 1787-es áttérésére utal. Ezek a szavak közel állnak a zsidók felfogásához a gazdasági életben és az utcai életben. Az ilyen felfogások olyan szavakhoz kapcsolódnak, mint például a „zsidópénzkölcsönző”; bankár, „zsidó közvetítő” vagy talán „héber dallamok”, egy zsidó utcai képére alkalmazott paródia használata. Ezeket a kifejezéseket általában antiszemita szövegkörnyezetek vagy antiszemita sztereotip vizuális ábrázolások veszik körül.
Kihívások és összetettségek a szemantikában
Elemzésünk feltárta, hogy a problémás nyelv egyszerű példái mellett vannak árnyaltabb szókombinációk is, amelyek kevésbé egyszerű módon használnak sztereotípiákat vagy antiszemita kliséket. Ha az ilyen szavakat más kontextusokban vizsgáljuk, akkor elveszíthetik antiszemita jelentésüket, kihívásokat teremtve, miközben a szavak vagy szókombinációk szemantikájával dolgoznak.
Például az Ószövetség bibliai kontextusai nem kapcsolják össze a zsidók említését az antiszemitizmussal, míg a középkori mítoszok vagy legendák Európában gyakran gazemberséget feltételeznek a zsidókban. A több összefüggésben használt ilyen kifejezések automatikus vagy algoritmikus módszerekkel nem jelölhetők meg. Másrészt a zsidók, különösen a fiatal nők vizuális ábrázolása romantikusan egzotikussá vagy keletivé válhat, a 19. századi divatot követve, még bibliai kontextusban is.
A kifejezések egy másik, kevésbé egyértelmű csoportja az olyan címek, mint „Egy(régi) zsidó portréja”,ahol a vizuális ábrázolások a szakállas, horgas orrú és kalapos férfi sztereotip ábrázolásától az egzotikus keleti személyiség ábrázolásáig terjedhetnek Rembrandt portréiig, amelyek számos mély és változatos jelentést tartalmaznak. Ha a zsidó portrékhoz kapcsolódó „egzotika” az „egyéb” jelentéssel bíró különböző szemantikára vonatkozhat, mint például az „idegen”, a „keleti”, a „durva” vagy a „primitív”, előfordulhatnak olyan portrék, amelyek más, nem feltétlenül sztereotip vagy antiszemita értelmezéseket foglalnak magukban.
A Green’s Dictionary of Slang (2010) arról tájékoztat bennünket, hogy „a szlengben, évszázados keresztény tanításokat tükrözve a zsidó kapzsi, kapzsi, gazdag, megbízhatatlan, csalárd és aljas (valamint körülmetélt és a sertéshústól tartózkodó). Gyakorlatilag tehát a _zsidóval/zsidóval_való összes fésű(ináció)lealacsonyító(kötelező), és ezeken a sztereotípiákon játszik”. Azonban nem minden olyan kontextus, amely a „zsidó” szót más szavakkal együtt használja, szükségszerűen elfogult. Úgy tűnik, hogy Nagy-Britanniában a 18–19. századi populáris kultúrában az olyan szókombinációk, mint a „zsidó törvényjavaslat” vagy a „zsidó közvetítő” szinte mindig hajlamosak az elfogultságra, míg más kontextusokban, például a bibliai szövegek vagy képek leírásában a „zsidó” és a „zsidó” nem kapcsolódik becsmérlő kontextusokhoz.
A komplexitás kezelése
Fontos elismerni ezeket a kihívásokat, mivel az olyan projektekben, mint a DE-BIAS, az automatikus eszközök használata az egyes szavak vagy szókombinációk megjelölésére korlátozódik. A szövegelemzés során előfordulhat, hogy az algoritmus nem képes észlelni egy szakállas, horgas orrú és rosszindulatú megjelenésű ember elfogult ábrázolását, amelyhez a címben vagy a leírásban a „zsidó” szó társul.
A DE-BIAS projekt hatókörén kívül esik az olyan kétértelmű esetek kezelésére szolgáló technikák kidolgozása, amikor a vizuális ábrázolásokat szöveges jellemzőkkel kombinálják. Ezek azonban további lépéseknek tekinthetők, és a digitális bölcsészettudományokban vagy a főbb kulturális intézményekben dolgozó kutatók által kidolgozott nyomonkövetési projekt céljává válhatnak. Ennek során a kulturális örökséggel foglalkozó szakemberek és tudósok növelhetik a kulturális kontextusok ismeretét és javíthatják a nagyközönség megértését.
E kutatás eredményei további adatokkal egészíthetik ki a humán tudományokban a kulturális örökség gyűjteményeinek adatként történő elemzéséhez használt indexelést és metaadatokat. Az ilyen elemzés nehézségei közé tartozhat az elfogult ábrázolású képek alacsony száma, amelyek felhasználhatók a számítógépes látásmodellek tanítására, valamint a zsidó „rosszindulatú” vagy „excoticizált” ábrázolásának szubjektivitása.
Tudjon meg többet
A kulturális adatok elemzéséhez használt multimodális elemzéssel és számítógépes látással kapcsolatos további információkért az érdeklődő olvasók megtekinthetik a Digitális Bölcsészettudományi Szervezetek Szövetsége által tartott digitális bölcsészettudományi konferenciák eljárásait vagy a digitális bölcsészettudományok területéhez kapcsolódó lektorált folyóiratokat.
Tudjon meg többet a DE-BIAS projektről is.