Az EUreka3D projektkonzorcium és a Nemzetközi Levéltári Tanács (ICA) által a digitális média hitelességéről szervezett közelmúltbeli webináriumon Frederik Temmermans a VUB/ imec-től (az EUreka3D projektpartnere) megosztotta a digitális média hitelességével, különösen a kulturális örökség megőrzésével kapcsolatos szakértelmét. Ez a beszélgetés hangsúlyozta az autentikus, magas színvonalú digitalizálás fontosságát kulturális múltunk megértésében és megőrzésében. Olvasson tovább, hogy megtudja, miről volt szó.
A digitális média hitelességének kihívása
Egyértelmű kihívások állnak fenn a fizikai tárgyak hiteles digitális ábrázolásának rögzítése és tárolása terén. Ebben az összefüggésben a digitális médiaeszköz akkor tekinthető hitelesnek, ha az eredeti műtárgy valódi ábrázolását képviseli, és annak létrehozása óta változatlan. A művek megjelenése például jelentősen eltérhet, ha különböző körülmények között digitalizálják őket. A világítás, a kameraberendezések és még a finom környezeti tényezők, például a hőmérséklet különbségei is befolyásolhatják az eredményt. Ezek a következetlenségek megnehezítik a műtárgyak tudományos értékelését és a digitális reprodukciók időbeli összehasonlítását.
Ezek a problémák akkor válnak nyilvánvalóvá, amikor az interneten olyan ikonikus műveket keresnek, mint Leonardo da Vinci Mona Lisa vagy Pieter Bruegel Bábel tornya. A színek, kontrasztok, sőt arányok eltérései megnehezíthetik a néző számára az eredeti mű megértését. A másolatokat és a paródiákat nem mindig könnyű azonosítani.
Az EUreka3D és a paradata jelentősége
Az EUreka3D projekt célja ezen aggályok kezelése volt azáltal, hogy előmozdította az úgynevezett „paradatok” – az egyes digitalizálási események feltételeit és beállításait leíró részletes információk – következetes rögzítését és megőrzését. Ez a paradata információkat tartalmaz a kamera beállításairól, a világítás beállításáról, a környezeti feltételekről és az alkalmazott speciális berendezésekről. Ezeknek az adatoknak a rögzítése biztosítja, hogy a digitális reprezentációk megbízhatóbbak és összehasonlíthatóbbak legyenek az idő múlásával.
Ezeknek az információknak a rögzítése lehetővé teszi a történészek, a tudósok és a nyilvánosság számára, hogy nyomon kövessék a digitális rekordot a forrás állapotáig. Az EUreka3D keretrendszerben a digitális képek mellett a paraadatok megőrzése elengedhetetlen e digitális nyilvántartások jövőbeli elemzésének biztosításához, figyelembe véve ugyanakkor a rögzítési feltételek változásaiból eredő eltéréseket.
Ez az adatgazdag megközelítés különösen fontos, mivel a digitális reprodukciók egyre inkább a műtárgyakhoz való fizikai hozzáférés helyettesítőiként szolgálnak. A paraadatok megőrzésével az EUreka3D célja az volt, hogy áthidalja a statikus digitális felvételek és a történelmi tárgyak dinamikus, változó valósága közötti szakadékot. Például a paraadatok pontos rögzítésével elméletileg nyomon követheti ugyanazon műtárgy több digitalizált változatának változásait, felismerve a környezeti tényezők, a helyreállítási erőfeszítések vagy a technológiai fejlődés miatt bekövetkező változásokat.
A digitális média manipulációja és a mesterséges intelligencia szerepe
A mesterséges intelligencia (MI) növekvő szerepe a digitális médiában – mind a képek javításának eszközeként, mind pedig a potenciális manipuláció forrásaként – fontos tényező ebben a vitában. MI-alapú eszközök állnak rendelkezésre a vizuális minőség javítására, például a kép felbontásának denoizálásával, színezésével vagy növelésével.
Ezek az eszközök azonban olyan új információkat is bevezethetnek, amelyek nem szerepelnek az eredeti műben. Bár ezek a fejlesztések értékes új lehetőségeket kínálnak, még inkább elmossák a határt a hiteles reprezentációk és a digitális átalakítások között. Az a tény, hogy ezek az eszközök szélesebb körben hozzáférhetővé válnak, kihívást jelent a valódi műtárgyak és a manipulált változatok megkülönböztetésére. Illusztrációként az alábbi példa Da Vinci Mona Lisájának képét mutatja be, ahol a hátteret az Adobe Photoshopba épített Generative Expand AI eszközzel bővítették ki.
A mesterséges intelligencián alapuló észlelési módszereket általában a létrehozott és manipulált tartalmak azonosítására használják. Míg az ilyen módszerek az utóbbi időben lenyűgözően pontosak lettek, a probléma az AI eszközök közötti ellenséges csatává válik. Az észlelési eszközök fejlődésével párhuzamosan a tartalom létrehozásához használt módszerek is javulnak, ami folyamatos „macska-egér” játékhoz vezet. Ágazatként egy olyan jövő érdekében kell dolgoznunk, ahol a digitális média eredetét pontosan dokumentálják, kezdve a média létrehozásától, és folytatva a teljes életciklust. Az EUreka3D ezt a proaktív megközelítést a paraadatok részletes dokumentációjával példázza. A digitális örökség hitelességének további védelme érdekében a paraadatokat és metaadatokat kriptográfiai módszerek alkalmazásával biztonságosan hozzá kell kapcsolni a médiatartalomhoz.
Előretekintve: interoperabilitás és szabványosítás
Ahhoz, hogy ez a jövőkép valósággá váljon, elengedhetetlen az interoperabilitás és a szabványosítás. A JPEG Trust szabvány (ISO/IEC 21617) célja, hogy szabványosított keretet hozzon létre a származási adatok digitális médiafájlokba történő beágyazásához és biztosításához. Ez a kezdeményezés arra törekszik, hogy összehangolja az erőfeszítéseket a szervezetek és a technológiák között, lehetővé téve az intézmények számára világszerte, hogy hatékonyabban osszák meg és ellenőrizzék a hiteles kulturális nyilvántartásokat.
Az EUreka3D által a digitális megőrzés alapvető elemeiként mind a paraadatokra, mind a metaadatokra helyezett hangsúly egy átláthatóbb digitális jövő felé mutat, ahol a származási adatok biztosítják, hogy a kulturális örökség megbízható és hozzáférhető maradjon a következő generációk számára.
Tudjon meg többet
Ha többet szeretne megtudni az EUreka3D-ről és annak eredményeiről, megtudhatja, hogyan tette lehetővé a projekt a 3D örökség létrehozását és újrafelhasználását. Frederik beszédének felvételét az EUreka3D honlapon is megtekintheti.