Egy ipari múzeum igazgatójaként lenyűgöz a digitális forradalom, amely a 20. század vége óta teljesen új világokat nyitott meg. A digitális forradalom és a 18-19. századi ipari forradalom közötti hasonlóságokat vizsgálva a felmerülő lehetőségek egyre világosabbnak tűnnek. Ez az összehasonlítás okot ad arra, hogy elgondolkodjunk az ilyen alapvető átalakulások által okozott zavarokon. A technikai újításokból kiindulva mindkét forradalom nemcsak részleges, hanem inkább átfogó változásokat ír le, amelyek nemcsak a gazdaságokat és a munka világát érintik, hanem a politikai és társadalmi folyamatokat és a magánéletet is.
Ipari forradalom
Az augsburgi Állami Textil- és Ipari Múzeum az ipari forradalom számos potenciálisan pozitív dimenzióját mutatja be olyan tárgyak bemutatásával, mint a futó szövőszékek. Az ipari kapitalizmus nemcsak új munkahelyeket teremtett sok ember számára, hanem tömegesen előállított árucikkeket hozott létre, amelyeket a lakosság széles köre elfogadható áron vásárolhatott meg. Ami korábban luxus volt, az a tömegfogyasztás előtt is nyitva állt. Németországban például az egy főre jutó gyapotfogyasztás a 19. században 20-szorosára nőtt. Ezt a fogyasztási forradalmat jól illusztrálja az Állami Textil- és Ipari Múzeum mintagyűjteménye, amely több mint 1,3 millió textilnyomtatási mintát tartalmaz.
Nem véletlen, hogy az iparosodás kora egybeesett a demokratizálódás korával, amely egyre több embert vont be a politikai folyamatokba. A média, például a könyvek és az újságok fejlődésével nőtt a nyilvános szféra, ami több ember számára tette lehetővé a politikai ügyekben való részvételt. Az iparosodásnak azonban negatív dimenziói is voltak, beleértve a munkásnépesség kizsákmányolását és az elidegenedés számos megnyilvánulását - mind a munkaerő, mind a gyártott termékekhez való viszonyuk tekintetében. Az Állami Textil- és Ipari Múzeum ilyen negatív szempontokat tárt fel a nők által ebben az időszakban tapasztalt megkülönböztetésről szóló kiállításokon.
Digitális forradalom
A digitális lehetőségek jelentősen megváltoztatták a nyugati világ fogyasztási szokásait. A világméretű bevásárlóközpont csak egy egérkattintásnyira van. Az internet és a közösségi média által ösztönzött globális hálózatépítés már bizonyította társadalmi és politikai hatását. Az internet emellett rengeteg - ideális esetben nyílt hozzáférésű - információt biztosít a világ népessége számára, akik így oktatásban részesülhetnek, részt vehetnek a kultúrában és részt vehetnek a politikai döntéshozatalban. Amikor a kulturális kincseket és a politikai eszméket szabadon megosztják, a digitális forradalom a demokratizálódást, a részvételt és a szerepvállalást szolgálja.
A múzeumok aktívak lehetnek. Hamarosan a közelmúltban digitalizált fényképek ezreit tesszük közzé az interneten, lehetővé téve a múzeum kulturális kincseihez való digitális hozzáférést. Emellett 2019-ben az Állami Textil- és Ipari Múzeumnak volt egy időszaki kiállítása, amely Augsburg társadalmilag sokszínű városának jövőjével foglalkozott. Mintegy 100 embert hívtunk meg, hogy dolgozzanak együtt a jövőbeli élet vízióinak megteremtésében. A Facebookon és az Instagramon keresztül szélesebb nyilvánosságot engedünk részt venni ezekben a folyamatban lévő folyamatokban.
A nyilvános szféra átalakulása, amely a felvilágosodás korával kezdődött, új politikai minőséget ér el a digitálisan összekapcsolt világban. Az a tény, hogy a közösségi média különösen alkalmas az álhírek és az igazság utáni manipuláció játszótereként, megbízható igazság-tisztázó eszközöket igényel. A digitális forradalom csak az ő segítségükkel lesz képes a politikai és társadalmi igazságosság szolgálatába állni. Végső soron minden forradalom egyszerre áldás és áldás – a civil társadalomnak – beleértve engem is – a legjobbat kell kihoznia belőle.
Mi a véleménye az ipari és a digitális forradalom közötti kapcsolatokról? Hogyan tudják a kulturális örökségvédelmi intézmények feltárni ezeket a kapcsolatokat? Folytassa a beszélgetést a Twitteren a #EuropeAtWork és a #EuropeanaCommunities hashtagek használatával.