A környezeti fenntarthatósági gyakorlattal foglalkozó munkacsoport több mint egy éve vizsgálja a GLAM-ágazatot, hogy Európa-szerte jobban megértse a környezeti szempontból fenntartható gyakorlatokat. Örömmel osztjuk meg az időközi jelentésünk eddigi megállapításait, amelyet a GLAMS-szel való együttműködésen alapuló közös alkotás és képzés eszközeként alakítottunk ki Európa-szerte. Célja, hogy támogassa a digitális örökséggel foglalkozó szakembereket azáltal, hogy megosztja tapasztalatait, ötleteit és javaslatait a fenntartható digitalizációs folyamatokra vonatkozóan, amelyeket reméljük, hogy helyi közösségeikkel együttműködve képesek lesznek elfogadni.
A jelentés 24 európai országból és a világ hat országából származó több mint 100 válaszadó véleményét elemzi. Ezen keresztül igyekszünk jobban megérteni az ágazat szakemberei által követett digitalizálási folyamat környezeti hatásait.
A három legfontosabb kiemelésünk
Adatelemzésünk feltárja a kulturális örökséget ápoló intézmények azon tendenciáit és gyakorlatait, amelyek lehetővé tehetik számukra, hogy kevesebb energiát és anyagi erőforrást használjanak fel digitalizációs folyamataik mindhárom szakaszában - a digitálisan megőrzendő dolgok kiválasztásától kezdve a digitális megőrzési gyakorlataikon át a tartalmak végfelhasználók számára történő elérhetővé tételéig és hozzáférhetővé tételéig. Három kulcsfontosságú felismerés valóban megragadta a szemünket.
1. A digitális megőrzési gyakorlatok környezeti fenntarthatósága iránti érdeklődés nagy része az egyes szakemberektől származik. Ami a szervezeteket illeti, a könyvtárak állnak az élen.
A válaszok 48,6%-a magánszemélyektől érkezett, míg 51,4%-uk a szervezetük nevében válaszolt. Ez a százalékos arány tükrözheti a digitalizáció fenntarthatóságával és a szervezeti folyamatokba való integrációval kapcsolatos alacsonyabb szintű tudatosságot, és kiemeli az egyes szakemberek személyes érdeklődését és ismereteit.
Ami a szervezeteket illeti, úgy tűnik, hogy a könyvtárak vezetik az érdeklődést és a fellépést ezen a területen, mivel a válaszadók 33,33% -a válaszolt az ilyen típusú intézmények nevében.
2. A válaszadó intézmények több mint fele építi be stratégiájába a környezeti fenntarthatóságot
Jó hír, hogy a válaszadók több mint fele (50,65%) állítja, hogy szervezeti stratégiájában valamilyen módon szerepel a környezeti fenntarthatóság. Ez azt jelenti, hogy a koncepció legalább első szintű ismeretekkel rendelkezik, ami a jövőben több fellépést tehet lehetővé.
3. A végfelhasználók hozzáférése kiemelt fontosságúnak tűnik, de az intézményközi interoperabilitás több intézkedést tesz szükségessé
A legtöbb digitalizálási projekt fő célja, hogy a digitális eszközöket széles körben elérhetővé tegye a nyilvánosság számára, ezért a hozzáférhetőség és a végfelhasználók közötti interakció kiemelkedő fontosságú. A felmérésre válaszoló kulturális örökségvédelmi intézmények többsége (74,14%) lehetőséget kínál az embereknek arra, hogy digitális anyagokat töltsenek le digitális platformjukról. Ugyanakkor általában nem kínálnak választási lehetőséget az emberek számára a letölthető fájlformátum típusát illetően (55%). Ez azt jelenti, hogy a felhasználók nem tudják szabályozni az anyag eszközeikben való megtakarításához szükséges nehézséget és energiaigényt.
Intézményközi szinten a válaszadók több mint fele végez valamilyen tevékenységet metaadatai minőségének javítása és az interoperabilitás növelése érdekében. Ez magában foglalja a közös szabványok kidolgozását vagy a tartalom címkézés révén történő összekapcsolását, valamint a folyamat energia- és erőforrás-hatékonyságának növelését.
Tudjon meg többet
Az időközi jelentést teljes egészében elolvashatja, hogy megismerje a részletes megállapításokat.
A felmérés eredményeinek teljes körű elemzését tartalmazó zárójelentést 2024 őszén teszik közzé. E mérföldkövet követően a munkacsoport arra fog összpontosítani, hogy egy munkaértekezlet-sorozat keretében széles körben megossza az e gyakorlatból származó ismereteket és bevált gyakorlatokat az intézményekkel és a szakemberekkel.
Ha érdekli ez a téma, és további információkat szeretne kapni arról, hogyan járulhat hozzá a témához, és hogyan profitálhat belőle, kérjük, vegye fel a kapcsolatot Evangelia Paschalidouval, a környezeti fenntarthatósági gyakorlattal foglalkozó munkacsoport elnökével: [email protected].
Csatlakozhat az éghajlat-politikai közösséghez az Europeana Hálózat Szövetségén keresztül is, és értesülhet a fenntarthatósággal kapcsolatos legfrissebb hírekről és fellépésekről a digitális kulturális örökség területén!