Inkluzív gyakorlatok alkalmazása
A Digitális Európa program által finanszírozott és az aggregátorok, kkv-k, tudásintézmények és részvételi gyakorlatokra szakosodott szervezetek konzorciuma által végrehajtott DE-BIAS projekt célja, hogy előmozdítsa a kulturális gyűjtemények leírásának inkluzívabb és naprakészebb megközelítését. A DE-BIAS célja az ágazat demokratizálása a hatalmi egyensúlyhiányok kezelése és a történelmileg hátrányos helyzetű közösségekkel való közös alkotás előmozdítása révén. Ezt a megközelítést a társadalmi igazságosság, a demokrácia és a többszólamúság iránti elkötelezettség támasztja alá, biztosítva, hogy minden véleményt meghalljanak és értékeljenek.
E projekt központi eleme egy mesterséges intelligencián alapuló eszköz kifejlesztése, amelynek célja a kulturális örökség gyűjteményeinek metaadataiban szereplő sértő kifejezések felderítése és kontextusba helyezése, a tiszteletteljes és inkluzív nyelvhasználat előmozdítása érdekében. A projekt második pillére, amely közvetlenül beépül az eszközbe, az eddig a metaadatokban alulreprezentált vagy hibásan megjelenített, kisebb jelentőségű közösségekkel való aktív együttműködés. Ennek érdekében a projektkonzorcium a belgiumi kongói közösség, a hollandiai suriname-i közösség, a németországi zsidó közösség, valamint a római és londoni LMBTQI+ közösségek fókuszcsoportjaival közösen készítette el a történelmi feljegyzések és metaadataik tartalmát és kontextusát.
Szabad és nyílt forráskód
E munkára építve a projekt új online kiadványt adott ki, a Közösségi szerepvállalási módszertant - a közösségek hatékonyabb és méltányosabb bevonására törekvő kulturális intézmények tervét. Az ECCOM és a KU Leuven szakértői által készített módszertan, amely összeveti a vonatkozó uniós szakpolitikákat a korábbi projektek során szerzett ismeretekkel, valamint kifejezetten a DE-BIAS számára kidolgozott indokokkal, részletes keretet biztosít a közösségi szerepvállalási tevékenységek koncepciójának, tervezésének és értékelésének, biztosítva, hogy azok inkluzívak, biztonságosak és bizalomalapúak legyenek.
A módszertan főbb pontjai
Örökség és hagyaték
A kiadvány az örökség identitásformáló szerepével foglalkozik, kiemelve, hogy a kulturális örökség hogyan szolgálhat a társadalmi értékek és meggyőződések dinamikus és fejlődő tükröződéseként.
Elkötelezettségi stratégiák
Gyakorlati stratégiákat vázol fel a közösségek bevonására, hangsúlyozva az empátiát, a nyílt párbeszédet és a történetmesélést. E megközelítések célja, hogy előmozdítsák a kulturális intézmények és az általuk szolgált közösségek közötti kölcsönös és érdemi kölcsönhatásokat.
Bevált gyakorlatok és esettanulmányok
A módszertan számos esettanulmányt és sikeres közösségi szerepvállalási projektet tartalmaz. Ezek a valós példák értékes betekintést és inspirációt nyújtanak a hasonló kezdeményezések megvalósítására törekvő GLAM szakemberek számára.
Dinamikus és rugalmas keret
Felismerve, hogy a közösségi munka természeténél fogva dinamikus, a kiadvány rugalmas keretet kínál, nem pedig merev szabályrendszert. Arra ösztönzi a kulturális örökséget ápoló intézményeket, hogy a módszertant igazítsák egyedi körülményeikhez és a közösség igényeihez.
Úton a reflexió felé
A „Gondolkodási módok” című rész különösen érdekes lehet az olvasók számára. Ez a fejezet kritikus iránymutatást nyújt azáltal, hogy három jelzőtáblát vezet be, amelyek célja a mélyebb gondolkodás és a hatékonyabb közösségi szerepvállalás megkönnyítése.
Az önvizsgálat arra ösztönzi a kulturális örökséget ápoló intézményeket, hogy kritikusan értékeljék saját elfogultságaikat, feltételezéseiket és gyakorlataikat. Az önismeret kultúrájának előmozdításával az intézmények azonosíthatják és kezelhetik az inkluzív szerepvállalás potenciális akadályait.
2. jelmondat - Az együttműködés hangsúlyozza a partnerség fontosságát, és támogatja a közösség tagjaival való valódi együttműködést. Hangsúlyozza a projektek közös létrehozásának és közös felelősségvállalásának szükségességét, biztosítva, hogy a közösségi hangok szerves részét képezzék a folyamatnak.
3. jelmondat - A fenntarthatóság az elkötelezettségi tevékenységek hosszú távú hatására összpontosít. Ez a szakasz hangsúlyozza, hogy az ideiglenes vagy felületes interakciók helyett fenntartható kapcsolatokat kell kiépíteni a közösségekkel. A fenntartható szerepvállalás erősíti a bizalmat és a folyamatos párbeszédet, növelve a kulturális örökséget ápoló intézmények relevanciáját és inkluzivitását.
E jelzőtáblák beépítésével a „Gondolkodási utak” című szakasz ütemtervet biztosít a közösségi szerepvállalás összetettségében való eligazodáshoz.
Csatlakozzon a beszélgetéshez
A közösségi szerepvállalás módszertana értékes erőforrásokat, gondolatokat és ajánlásokat kínál a közösségi szerepvállalási gyakorlatok javításához, függetlenül attól, hogy Ön tapasztalt szakértő vagy új a területen. Kérjük, tekintse meg a kiadványt (amely a DE-BIAS projekt oldalánis elérhető). Olvassa el az utat egy befogadóbb és méltányosabb kulturális örökségi ágazat felé, és ossza meg gondolatait vagy saját tapasztalatait a közösségi munkával kapcsolatban a projektcsapattal a [email protected] címen.